Tatabánya mellett, Csákányospusztánál a parkolóban találkoztunk, 18-an voltunk. A kék jelzésen a jól járható, szép Mária-szakadékon át haladtunk. A völgy kijáratánál egy élő fába faragott Mária arcnál búcsúzhatunk a szurdoktól. A faragást ovális keret veszi körül. Móni technológiai útmutatót rögtönzött, elmondta, hogy ilyet úgy lehet előállítani, ha a tőben levágott oldalág csonkját még le is gömbölyítik.
Útközben a Körtvélyesi temető mellett mentünk el, pár percre meg is álltunk. A mára már kihalt Csákányos, Körtvélyes, Szenttamás és Kapberek nevű pusztai települések temetőjének maradványa, néhány pusztuló és még megmaradt síremlék.
Napos, hideg időben, vékony, szemcsés havon gyalogolhattunk Vitányvár felé. A várban Gábor, a túra kitalálója és vezetője (köszönjük!) tartott rövid értékátadást. A vár sokszor cserélt gazdát, míg végül felrobbantották, ne kerüljön az ellenség kezére. A Szép Ilonka-forrás irányába mentünk tovább. Utunk a Rockenbauer Pál emlékfa mellett is elhaladt. A forrás egy kis völgyben van, érdekes módon két helyen van befoglalva. Feljebb egy kis, kőből készült építmény. Hátoldala nyitott, onnan látszik benne a pici medence. Néhány méterrel lejjebb egy csövön folyik ki a forrásvíz.
A forrás környékén eltartott kis ideig, míg a többféle térkép, jelzés eredőjét megtalálva meggyőztük magunkat a jó út helyességéről. A kék kereszttel jelzett út megfelelő ágán indultunk el. Itt volt egy érezhető emelkedő, nagyobb, mint a vár felé.
Körtvélyespusztánál a kis kápolnánál álltunk meg nézelődni, ott készült a csoportkép is.
Változatos fenyveserdőn mentünk keresztül. Az egyik oldalon duklász (ezt már tekintsük magyarosodottnak, eredetileg Douglas) fenyők, tobozzal. Móni itt megmutatta, hogy a levele dörzsölésre narancsillatot áraszt. A másik oldalon sejtelmesen sötét erdőbe vezetett egy kis nyiladék, néhányan be is sétáltak kicsit, látni, milyen belülről.
Aztán mentünk tovább a kék kereszten, az utak találkozásától lényegében párhuzamosan a délelőtt bejárt szakasszal, csak elkerülve a Mária-szakadékot.
Jó hangulatú, kényelmes, (egy-egy száz méteres csonkot leszámítva) kitérők nélküli, ellenben sok látnivalót magában foglaló túránk végeztével délután értünk vissza az autókhoz. Belefért még egy-egy rövid program, nekünk például pót-bevásárlás Bicskén.