Úti beszámolók

2008. május 25.
Szentendrei-sziget

Kedves Barátaim!

Szűkebb baráti körben már évek óta tartunk közös biciklizéseket. Idén tavasszal az a gondolat ötlött fel bennünk, hogy miért ne lehetne a különböző baráti köreinket "egyesíteni", és így szervezni a túráinkat. Tulajdonképpen a Szentendrei-szigeten tett kerékpáros túra volt az első olyan megmozdulásunk, ahova több különböző, egymást nem ismerő családot hívtunk, ekkor még nem beszéltünk arról, hogy formalizáljuk magunkat, de szerintem ez a túra tekinthető az első egyesületi kirándulásunknak. A túra nem volt nehéz, sík terepen, kis forgalmú illetve kerékpárutakon tekertünk, összesen kb. 60 km-t. 29-en vettünk részt, a legifjabb túrázónk még óvodás volt akkor.

A túrát 2008. május 25-re hirdettük, a találkozó Szentendrén a belvárosi révnél volt, 9 óra 44-kor innen keltünk át a szigetre, egy rövid szakaszon a horányi úton, földúton tekertünk a sziget nagy-dunai oldalára. Horány majd Surány érintésével értük el a váci komphoz vezető utat, ez kerékpározásra kitűnően alkalmas aszfaltút, mely döntően a gát tetején vezet. Az út következő szakasza Tahitótfaluba vezetett, ezen az úton, bár volt autós forgalom, nem volt veszélyes. Ezután északnak fordultunk, és eltekertünk a sziget északi csücskébe, Kisorosziba. Miközben megérdemelt pihenőnket töltöttük, gyönyörködtünk a Duna és a Visegrádi hegység által elénk terülő tájban, és élveztük a napsütést, aztán sajnos beborult az ég, pár csepp eső is esett, de szerencsére nem volt komoly. Utána elindultunk visszafelé. Út közben Pócsmegyernél megálltunk a sziget egyetlen lángosos helyénél, és pótoltuk az elégetett kalóriákat. Innen nem kellett sokat tekernünk a révig, megvártuk az átkelő hajót, közben megcsodáltuk Szentendrének azt az oldalát, amiben még addig nem igazán volt alkalmunk gyönyörködni. Majd tátott szájjal lestük, hogy arra a kicsi hajóra hogy lehet annyi biciklit felrakni, ugyanis rajtunk kívül kb. kétszer annyian érkeztek oda.

Ezt a túrát bátran ajánljuk szezonkezdő túrának, hiszen nagyon könnyű. A Szentendrei sziget 31 km hosszú, kellemes, csendes nyugodt vidék, Budapest és a Duna-kanyari üdülőövezet közelében.

Ennek a túrának az elsődleges jelentősége véleményem szerint az volt, hogy itt próbáltuk ki, hogy milyen is az, ha egymás számára ismeretlen, illetve kevéssé ismert emberek együtt töltik a napjukat mozgással, beszélgetéssel, vidámkodással, friss levegőn. Véleményem szerint mindannyian csupa pozitív élménnyel tértünk haza, miután lángosevés közben elhatároztuk, hogy mikor és hol lesz a következő kerékpáros túránk. Egy napra elfelejtettük gondjainkat, nem törődtünk a politikai helyzettel sem. Azóta már több közös megmozdulásunk volt, kiderült, hogy egyéb dolgokban is hasonló értékrendet képviselünk. Például nagyon szeretjük Kárpát-hazánkat, és nagy örömöt okoz, ha bármely részén járhatunk, és közben ismerkedhetünk annak a résznek történelmi, földrajzi, kulturális értékeivel. Az azóta eltelt négy hónapban körvonalazódott, hogy merre kívánunk együtt tovább haladni, és el is indultunk ezen az úton.

Remélhetőleg a hasonló közös élmények gyűjtése életünk végéig szóló programokkal lát el mindannyiunkat, és másokat is, akik még nem csatlakoztak, de értékrendjük megegyezik a miénkkel!

Csaba