Úti beszámolók

Balaton- Révfülöp
2011. augusztus 26-28.

Pénteken kora délután érkeztünk a révfülöpi Napfény kempingbe. Estig mindenki megérkezett, sátrat vert, és a rekkenő hőség elől a vízben, vagy a kemping területén található étteremben egy hideg sör mellett keresett menedéket.
Másnap reggel 9 óra körül indultunk el a túrára. Indulás előtt megbeszéltük, hogy a túra két szinten, egy hosszabb és egy rövidebb útvonalon lesz teljesíthető. A rövidebb táv körülbelül 60 km-re, a hosszabb 120 km-re lett tervezve.
Együtt indultunk el Zánka felé, ahol elbúcsúzva a sík tereptől és a Balatoni bicikliúttól a Bakony felé vettük utunkat. Nagyvázsony felé fél úton Óbudavárnál kisebb pihenőt iktattunk be a Szent-Márton Pihenőparknál. Innen az utunk Nagyvázsonyba vezetett, ahol a szénanáthája által hatástalanított F. Árpi is csatlakozott autójával a csapathoz. Itt hosszabban pihentünk, megnéztük a nagyvázsonyi Kinizsi várat és volt, aki megnézte a néprajzi múzeumot is.
Innen mentünk tovább a szépségéről és az évente megrendezendő művészeti fesztiváljáról méltán híres Kapolcson keresztül Tapolca felé. Tapolca előtt e két távot teljesítő csapat ketté vált, és azok, akik a rövidebb túrára voltak hitelesítve elindultak a Balaton felvidéken keresztül az ásványvizéről ismert Kékkút felé. A másik társaság Keszthely felé vette útját. A kékkúti „oázisnál” tett kisebb pihenő után a csapat új erőre kapva indult vissza a Révfülöpre. Kora délután értünk vissza a kempingbe ahol a Balaton hűs habjai közt nyertünk felüdülést fáradt tagjainkra.
A hosszabb túrát teljesítő társaink néhány órával később kisebb egységekben érkeztek meg a kempingbe. Már nagyon vártuk őket, hogy együtt vacsorázhassunk egy környékbeli kis étteremben ahol még hagymás rostélyos is kapható. Sajnos, idő közben a kánikula után enyhülést hozó hidegfront egy szélviharral megérkezett a kempingbe, ami miatt a vacsora helyszíne újra a kemping étterme lett. Ezzel a szélviharral számomra két naposra rövidült az egyébként három naposra tervezett kirándulás. Így, én elbúcsúzva a kiérdemelt vacsorájukra váró csapattól, azzal a jóleső érzéssel indultam haza, hogy nagyon jól éreztem magam. Köszönet a jó szervezésért, az útvonalért és mindenek előtt a társaságért.

Botos Kriszti

A Zsuzsi képei megnézhetők az ALBUMOK oldalon