Úti beszámolók
2012. szeptember 23.
Pilis, ez alkalommal biciklivel;
Útvonal:
Pomáz - Pilisszentkereszt - Esztergom-Kertváros - Dorog - Tinnye - Pilisvörösvár - Csobánka - Pomáz
80 km;
Ha húzod a magassági adatok fölött az egeret, akkor kirajzolja hol tartasz a térképen. (a szerk.)
| Esőre ébredtünk, és úgy nézett ki, hogy nem is megyünk tekerni, de egy pár perc után kiderült, hogy csak ijesztgetett minket. Úgyhogy összeszedtük magunkat, és elindultunk Pomázra.
Családias hangulatban vágtunk neki a túrának, és indulásra pont tökéletes biciklis idő lett, jó, hogy nem maradtunk otthon! Az előzetes útvonal egyeztetés során kiderült, hogy módosítani kell, mert Tát felé a 117-es út biciklivel nem járható. Tudatában voltunk már a legelején, hogy egy hatalmas emelkedővel kell szembenézni Pilisszentkeresztig, de utána nagyjából egyenes utat írt a térkép. Nem így lett! Az első emelkedő elég betyáros feladat volt, viszont lefele kárpótolt minket a száguldás. Ahogy elkezdődött a lejtő, még vártam, de miután elsuhant mellettem Editke, éreztem, ezt nem lehet kihagyni. Előredőlve, kicsit kiemelkedtem a nyeregből, és már száguldottam lefele, kb. a felénél néztem rá a kilométerórára, 56-ot mutatott. (na csak hogy „egyesek” is átérezzék a lejtő adta élményt). És csak száguldottunk. A vége 63km/h lett!!! Egy darab autó sem zavart, az út minősége teljesen jó volt. De aztán… Egy kis egyenes szakasz volt még a hegy után, de utána végig dimb-dombocska-domb-hegy (lefele semmi, vagy minimális) és ezek kombinációja jött a túra végéig. Az értékátadás (pihenő) az Üvegtigrisnél volt (Tinnyén), ami mára egy zarándokhely - motorosok-autósok-biciklisek kedvelt pihenőhelye lett. Nézd meg a fényképeket! Kértem egy melegszenyót a büféstől; a válasz ez volt: „Nincs b..meg” (Aki látta a filmet ezt érti!!) Ez itt a hahota helye. Miután Dorog felé egy kicsit eltértünk a kitűzött útvonaltól, rövidítettünk kilométerben, hosszabb lett időben, mivel a levágott út is végig fölfele ment. Viszont rengeteg biciklissel találkoztunk, úgyhogy nemcsak mi szeretjük a kihívásokat. A végére elfáradt mindenki, de mindenki teljesítette. Bár, volt egy pillanat mikor azt mondtam, hogy leszállok! De nem, így ez is épülésünkre szolgált. Köszönjük a túrát Ádám - Imre |