2010. január 17. vasárnap: A Budai-hegység és a déli Pilis határterületei
nagyobb térkép (Erre a térképre is vonatkoznak a múltkori beszámolóban említettek. Kijelölheted az útvonalat, megnézheted az adatokat.)
Találkozó: 8,30 -kor Piliscsaba -Klotildliget vasúti megállóban. / 10-es úttól nem messze /
Útvonal: P+ - PS, majd S Klastrompuszta felé, majd P-n Piliscsév irányába, Piliscsévről a K-n vissza Piliscsabára.
Táv: kb: 20 km.
Látnivalók: Klastrompuszta -
Klastrompuszta - Pálos kolostor Az aktualitásokban olvashattok remete Szent Pálról és Boldog Özsébről is!
Borongós, hideg vasárnapra ébredtem. Az ablakon át alig-alig látszott valami a felhőtakaró miatt. Biztosan kirándulni akarok ebben az időben?
Nem lenne sokkal célszerűbb megfordulni és lustálkodni? Nem, ilyen lagymatag nem lehetek! Ki az ágyból, gyors készülődés, indulás, pici eltévedés, megérkezés az találkozási pontra. Körülnézve örömmel vettem tudomásul, vannak még rajtam kívül is, akik a hideggel dacolva kirándulni indulnak. Sok megszokott kedves arc fogadott és újakat is véltem felfedezni!
Nocsak, ezek szerint egyre többen szeretnénk az egészségünk érdekében jó társaságban kirándulni? Jól indul a napom, a jobbik énem győzött, de nagy erőt adott, hogy milyen sokunknak sikerült ez. Az indulási körülmények átlagosak voltak, a szokásos késők késtek, a többiek türelmesen vártak! Az előző túra elég kimerítő volt, de úgy látszott ez senkinek nem szegte kedvét és ez nagyszerű. Jó érzés volt ezt megtapasztalni. Rövid köszöntés és bemutatkozások után kis csapatunk nekivágott az első meredélynek. A táv és a szintkülönbség teljesíthetőnek tűnt. Persze az út elején mindig ezt hisszük. Az első jelentősebb emelkedők leküzdése közepette időnként változik ebbéli véleményünk.
Első jelentősebb állomásunk Klastrompuszta.
El tudjuk egyáltalán képzelni hogyan lehetett élni sok száz évvel ezelőtt egy erdőben kis közösségben?
Elgondolkoztató, és a gondolatok szabad áramlására van idő bőven a csendes erdőben lassú haladásunkban. Mekkora hit kellett elvonulni a világtól, hogy a szemlélődésnek és az égieknek élhessenek, én hol vagyok ettől? Sajnos, azt hiszem nagyon messze, gyarló emberként.
Az útirányban némi bizonytalanság támadt, ezért Pilisszántót jó alaposan körüljártuk, de legalább láttuk hogyan élnek arrafelé mostanában.
A szokásos cukrászda látogatás látszólag már elmaradt, de a túra végére ez is megoldódott. Besötétedett, mire kiinduló pontunkra visszaértünk, és a megfogyatkozott társasággal végül egy nagyon jó színvonalú cukrászdában,Pilisvörösváron pihentük ki fáradalmainkat és pótoltuk a hiányzó elégetett kalóriákat.
Szép napunk volt!
Minden sporttársat tisztelettel köszöntök: Csébi Laci
nagyobb térkép