Úti beszámolók

Gyalogos teljesítménytúrák
2011. május 22. és május 28.


2011. május 22.
Határjárás túra:
Rómaifürdő HÉV állomás - Péter-hegy - Ürömi vasútállomás - Csúcs-hegy - Virágos-nyereg - Vihar–hegy - Hármashatár-hegy - Újlaki-hegy - Határ-nyereg - Homok-hegy - Hűvösvölgy - Fazekas-hegy - Adyliget - Petneházy-rét - Vadasparki parkoló - János-hegy - Normafa
27 km



Első gyalogos teljesítménytúránk volt ez, egy héttel a célul kitűzött Kinizsi40 előtt. Lelkes csapatunk Rómain találkozott, regisztráltunk, és nekiindultunk. Kifejezetten nehéz túrának éreztem, sok-sok erőteljes emelkedővel.
Ti tudtátok, hogy léteznek Budapest határkövek? Kétfélét találsz, ha arra jársz, 50x50x150 cm-eseket, amelyeket 1878-82-ig, és kisebbeket, 40x40x90 cm-eseket, amelyeket 1933-ban állítottak. Legtöbb helyen még a határárok is fellelhető. Természetesen nem a mai határokat mutatja ez a sok kő, hanem a Budapest egyesítésekor keletkezetteket. Huszonhét kilométer hosszan 80 db határkövet láttunk!
Zoli, András és Kata elöl vágtattak, igaz Andrást a rossz nyelvek szerint "látomás" vezette. Zsuzsi és én jó darabig együtt haladtunk Lacival, Marikáékkal, aztán a vége előtt elvesztettük őket szem elől. Kiderült, hogy ők a tavalyi célállomás felé kanyarodtak el. Így pár kilométerrel megfejelték a kiírt távot. A célállomáson kaptunk műzliszeletet, innivalót, és a jól megérdemelt emléklapot és kitűzőt. Kitikkadtan szálltunk Normafánál a buszra, mert tudtuk, hogy a végállomástól még gyalogolnunk kell az autóig. Nem is volt annyira nehéz!

Kriszta


2011. május 28.
Kinizsi 40:
Békásmegyer – Nagy-Kevély – Kevély-nyereg – Hosszúhegy – Pilis-nyereg – Kétágúhegy – Dorog

Végre elközelgett a várva várt nap: egyesületünk kicsiny, ám annál lelkesebb és fizikailag topon lévő csapata május 28-án teljesítette a Békásmegyer és Dorog közötti távot, a lassan szállóigévé vált K-40-t, bőven a megadott szintidő alatt. Az időjárásra igazából nem lehetett panaszunk, hiszen nem kellett 28 fokban caplatnunk. Jó volt látni, hogy egy ilyen rendezvény mennyi mozogni, sportolni vágyó embert mozgat meg a középiskolás korosztálytól kezdve bőven a nyugdíjas éveit taposó sportttársakig. ( Információim szerint a résztvevők száma 1000 és 4000 között mozgott.) Az adott szakaszok a "népek országútjához" hasonlítottak, igaz ez adott esetben némi bosszúsággal is járt a folyamatos előzések miatt. Elgondolkodtam, hogy egykoron mennyi szó esett a tömegsportról, nos, ez valami ilyesféle volt. Országunkban valamikor nagy hagyományai voltak a gyalogos turizmusnak, jó lenne, ha az ilyesféle programokkal ezt újra népszerűsiteni tudnánk! Külön érdekesség, hogy határainkon túlról, Ausztriából, Felvidékről is érkeztek hozzánk, hogy megmérettessék magukat.

András
A képek megnézhetők az ALBUMOK oldalon