A hirtelen leesett hó különféle következményei miatt a tervezettnél is többet késtünk az egyesület farsangjáról, de aztán csak megérkeztünk mi is.
Sokféle jelmezt öltöttek a megjelentek. A hastáncosokat kiegészítette egy fehér köntösbe öltözött, arab főkötős férfi, volt kockásfülű nyúl, Piroska is ott járt, kosárral. Feltűnt egy hippi páros, talán a Hair-ből lehettek ismerősek. Gábor volt a vendéglátó, köszönet neki és családnak, hogy helyet adtak az eseménynek. Őrá nézve (aki még a bajuszától is megszabadult ezért) talán nemcsak nekem jutott eszembe az I.H.M.
Hamarosan a hastáncosok produkcióját láthattuk, Móni külön is előadott egy táncot a dobszólóra, majd a kendőkkel hármasban bemutatott óriáskerék formát csodálhattuk meg. Aztán folytatódott zene, tánc. Aki nem táncolt, annak is jutott csörgődob, vagy valamilyen hangszer. Közben egyenletesen fogytak a finomságok.
A búcsú közeledtével még megbeszéltük, várhatóan mikor, milyen túrán találkozunk hamarosan. Az is kiderült, hogy volt egy igazi láthatatlan jelmez is: Dorothy is ott járt az utcában, kiskutyájával együtt, de eltévesztette a sárga köves utat. Óz csodái és a házban valahol megbúvó, meg nem hallott mobil telefon sem segítettek.
Akik autóval jöttünk, újabb 5 centiméter friss havat takaríthattunk le a kocsikról, vidáman búcsúzva a farsangtól, a téltől, gazdagabban a közös élménnyel.