Úti beszámolók

Nagytarcsa-Cinkota
2011.április 17.


Nagyobb térképre váltás


Első biciklis bemelegítő túránkat Virágvasárnap tartottuk. Köszönhetően a rövid távnak, a beígért sok megállásnak és András propagandamunkájának rengetegen jöttünk össze. 39-en vágtunk neki - két csoportban - az útnak. Első komolyabb megállónk a cinkotai Kis templomnál volt. Itt megtudtuk Edittől, hogy a település, sőt a templom alapja is nagyon régi, innen indult a mogyoródi csatába későbbi Szent László királyunk, még hercegként. Később tótokat telepítettek ide, bár a helyzetük a közelben haladó főbb utak, és állandó támadások miatt nem volt rózsás. Tovább haladtunkban a szemfülesek láthatták a régi kavicsbánya maradványait, majd az egykori strandot néztük meg. Akkoriban, nem lévén eu-s előírások, a patak vizét vezették keresztül a medencén, ezzel az állandó vízcserét is megoldva. Az első világháborús emlékműnél Laci fogott bele az előadásba, aztán pillanatok alatt Edit átvette tőle a szót. Megtudtuk, hogy a terület a Beniczkyek birtoka volt, több épületet Batthyány Ilona építtetett, lévén a gróf felesége. Így a ma Csokimúzeumként működő kis kastélyt is a Bekecs utcában. Úgy terveztük, hogy kívülről megtekintjük az épületet, a múzeum vezetője azonban kinyitotta a kaput, és az előtérben folydogáló csokikútban meríthettünk magunknak marcipánkrumplit. Igazán édes meglepetés!
Legközelebb Tóth Ilonka szobránál álltunk meg. A szobor sorsa sem sokkal különb a modelljénél, a mai napig rendszeresen megrongálják, most éppen zöld festékkel fújta le valaki. Elgondolkodtam, hogy hogy maradhatott itt ez a gyűlölet 50 év és egy - úgy nevezett - rendszerváltás után.
Mindszenthy bíboros szobránál álltunk meg legközelebb Rákosszentmihályon. Itt meghallgattuk a harangszót, majd Árpi beszélt a magát elveihez tartó ember sorsáról a huszadik századi diktatúrákban.
Szívderítőként a cukrászda következett, ahol fagylalt és süti is várt minket, mellékhelyiség azonban nem. Meglehetősen későre járt már, így levágtuk a túra végét, a cukitól mindenki eldönthette, mely irányban kerekezik haza.
KöszönjüK B. Laciéknak a túrát, a felkészülést, örültünk az új arcoknak, és reméljük, hogy más jellegű túráinkon is velünk tartanak majd!

Kriszti


Zsuzsi képei