2013.január 20.
Útvonal:
Pomáz - Janda Vilmos-ház - Csikóváralja - Szamár-hegy - Oszoly-csúcs - Oszoly - nyereg - Pomáz
16 km;
Nagyobb térképre váltás
| Köszöntök mindenkit az újévben! Bár a Szilveszteri mulatságot néhányan együtt töltötték, mégis ez volt az év első egyesületi eseménye. Igaz, a létszám nem járt a fellegekben, a „menős” túrának köszönhetően, de azért a hangulat, szokás szerint, jó volt. Az időjárásra nem lehetett panaszunk és a terep se volt annyira vészes. Találkozónk Pomázon volt. Először keresztülmeneteltünk a városkán, mely Laci szerint a világ leghosszabb városa, majd a Janda Vilmos-kulcsosház felé vettük az irányt, ahol meg is pihentünk picit, hogy bevárjuk a többieket. Innen továbbindulva egy már bejárt helyen sétáltunk, de kifejezetten jó volt látni a táj változását. A színes, lehulló faleveleket kopaszság és hótakaró látványára cseréltük. Néhol vaddisznótúrásokkal találkoztunk. Dani még látta is őket, csak ezt olyan hangosan jelezte, hogy szegények agyart vesztve menekültek el. Komolyabb megpróbáltatást szerintem csak az Oszoly-csúcshoz való feljutás okozott, mert az út kb. merőlegesen felfelé vezetett. Természetesen könnyen leküzdöttük, majd megpihentünk a tetőn. A pont 352m magasan fekszik és a kilátás ebben a havas-ködös időben is lélegzetelállító volt, tehát jó helyen pihentünk! Itt Ágota olvasott egy kis érdekeset. Továbbhaladva bolyongani kezdtünk a helyes út megtalálásához, de végül csak sikerült. Végezetül visszatértünk Pomázra. Minél többet haladtunk előre annál nagyobb hó volt a lábunk alatt. Eleinte „csak” pár centi, de mire az Oszoly-csúcs feljárójához értünk már jóval több volt, a túra vége felé meg már küzdeni kellett, ha valaki a járt utat járatlanra cserélte. De persze pozitívuma is volt, amit főleg a „kicsik” élveztek, mivelhogy már az első perctől kezdve egymást lökdösték-dobálták. De hát erre van a hó! Utunk során rengeteg túrázóval találkoztunk. A táv cirka 16 km volt, de a hó miatt ez kitűnt 20-nak is. Kicsit sok volt a városi szakasz, de ettől eltekintve negatívumot nem tudok említeni. Így elsőre kellemesen megmozgatott a kirándulás, de azt azért be kell látnunk, hogy ebbe vissza kell szoknia mindenkinek. Mindent egybevetve remek nap volt. A túrát köszönjük Andrásbá’nak! Arnold |