Családi túrák

2013.08.11-16.

Salzkammergut, Ausztria

Nagyobb térképre váltás

Salzkammergut, Ausztria
A tavalyi, Karintiába kapott alkalom után, ebben az évben a Salzkammergut Radweg déli részét fedeztük fel, most már magunknak szervezve. Két nagyobb kört és több kisebb oda-vissza utat tettünk meg a tóvidéken. Szívesen visszatérnénk, társakkal is. (A lehetőségekről írok még a végén.)

2013.08.11. (Vasárnap)
Bár korábban szerettünk volna, végül reggel fél kilenckor tudtunk elindulni. Mondsee-ig mentünk az autópályán, onnan ismerkedtünk a környékkel. St. Gilgen felé erősen emelkedik az út, kerülgettük a bicikliseket, ezt jól megjegyeztük. Negyed négyre értünk St. Wolfgang-ba, a szállásra. A kipakolás, szusszanás után maradt idő egy rövid felderítő kerékpározásra.
St. Wolfgang – Schwarzenbach – Aigen – Pfandl – Bad Ischl – Pfandl – Radau – Schwarzenbach – St. Wolfgang. (Kb. 34 km.)
A cél az volt, hogy Bad Ischl-ben keressünk jó parkolóhelyet, hogy a 17 km-es utat ne kelljen megtenni, ha onnan indulunk körtúrára. A kerékpárút jelzést próbáltuk követni. Szép tájon ment az út, láttunk egy szép régi raktár épületet, meg egy kis vízerőmű villanytelepét. Aigen után visszakerültünk a főúthoz, ott inkább balra mentünk egy átkötő szakaszra. Kijutottunk egy kevésbé forgalmas útra. Egy lámpás kereszteződésben tábla mutatta, Bad Ischl balra 3 km. A főúton mentünk a város felé, aztán jobbra letérve (itt van is egy tábla a kerékpárosok számára, nehogy az autóútra tévedjenek) egy kis hídnál újra meglett a kerékpárút. A folyó mellett mentünk befelé, át a strand nagy fizetős parkolóján. Kicsit körülnéztünk a városban, aztán visszafordultunk. A kis hídtól visszafelé a kerékpárutat követtük, de a vége felé egyszerűbb volt az egyértelmű, kis forgalmú közutat követni St. Wolfgang felé.

2013.08.12.
Pfandl – Bad Ischl – Bad Goisern – Hallstatt vasútáll. – Obertraun – Bad Aussee – Altaussee – Blaa alm – Rettenbach alm – Bad Ischl - Pfandl (kb. 70 km, nekünk 10,5 óra)
Erre a napra még jó időt mondtak, azzal, hogy később elromlik majd. Ezért előrehoztuk a nagyobb, és várhatóan érdekesebb túrát.
Pfandl településen találtunk ingyenes parkolót, ezt már tudtuk, innen 3 km Bad Ischl. Tíz órakor indultunk el kerékpárjainkkal. Ez alkalommal is a forgalmas úton mentünk a város felé. Bad Ischl-ben a folyóparti sétányon nézelődtünk egy kicsit, aztán mentünk tovább Bad Goisern felé. Szép, árnyas út. Megnéztük a vadász emlékművet, vele szemben a kiszáradt patakmedret.
Bad Goisernben megálltunk. Az információnál megkérdeztük, hogyan menjünk Hallstatt felé. A közutat nem ajánlották, inkább a tó keleti oldalán vezetett kerékpárutat. Kaptunk kerékpáros térképet. Hamar kiértünk a tópartra, itt már nem erdei út van, de ez a szakasz is nagyon szép. Egy soktörzsű kiszáradt fából sárkány szobrot faragtak. Egy vasúti megállóhely közelében van egy kerékpáros pihenő, mi is ott ettük meg a szendvicseinket. Onnan már láttuk Hallstatt várost. A pihenő után jött egy igazi meglepetés. Megszűnt alattunk a talaj. A kerékpárutat a sziklafalba rögzített tartókra fektetve vezették, a víz felett. Mire ezt megszoktuk, következett egy függőhíd, amit néhány vékony sodrony tart csak. Mikor ráhajtottunk, elindult alattunk lefelé - néhány centimétert. Ezután nemsokára megérkeztünk Hallstatt vasútállomásra, ahonnan komppal lehet átmenni a városba. Erről a környékről látszott legjobban Hallstatt, amely újabban arról is híres lett, hogy Kínában felépítették a másolatát. A város Obertrauntól 4 km a kerékpárúton, oda-vissza 8 km. Bár nem tudtuk, mi vár még ránk, úgy döntöttünk, hogy megspóroljuk a kitérőt. Sok éve ugyan, de jártunk már ott. Bad Aussee felé mentünk tovább, a Traun folyó völgyében, többnyire felfelé.
Öt óra volt, mire Bad Aussee-be értünk. Sokat kellett felfelé menni, és az út sem aszfaltos, hanem murvás. Addigra kicsit elfáradtunk, ezért ott időztünk vagy fél órát. Térkép szerint már csak kb. 25 km volt vissza. Továbbindulva nem a kerékpárutat követtük. Levágtunk egy nagyobb és nekünk akkor felesleges kitérőt, hogy Puchen után térjünk vissza a jelölt útvonalra. Altaussee-nél könnyen meglett a Blaa Alm felé vezető út. A nevéből már sejthettük, még tovább kell felfelé menni. Egy darabig aszfalton, aztán murván. Többször leszálltunk, toltuk a biciklit. Szép út, nagy, sziklás hegyek között, de nagyon magasra megy. A GPS szerint 943 m magasan is voltunk. Ez volt az utolsó használható információ, mert az akkumulátor addig bírta, és az első napon még nem vittünk tartalékot. Blaa Alm szép kirándulóhely, vendéglővel, játszótérrel, nagy parkolókkal, szállás is van.
Onnan már többnyire lefelé vitt az út, de a tetőpont közelében köves is, nem csak murvás. Emiatt a mi kerékpárjainkkal nem lehetett gurulni, lefelé is inkább toltuk egy szakaszon. Jó időbe beletelt, míg a következő tájékozódási ponthoz, a Rettenbach Alm-hoz elértünk. Ott egy kipányvázott lovacska állt elénk az úton, de aztán megfordult, elmehettünk mellette. A kerékpáros térkép szerint egyértelmű az út, és valóban, a murvás burkolat elég jól vezet, de a turistatérképeken sok egyéb útvonal látszik a környéken. A két, sziklába vájt alagút közül az egyik bejáratánál napelem-tábla van, az adja az energiát a szerény világításhoz.
Alkonyodott, mire Bad Ischl szélét elértük. Onnan elég egyértelmű az út a városközpontba, de a fáradtság miatt helyenként bizonytalankodtunk. Valami (megérzés, rendőr) mindig segített, nem tettünk felesleges kitérőket. Kanyargós úton értünk el a folyóig, aztán át a hídon a sétány elejéhez, ahol reggel már jártunk. Odébb egy parkban megálltunk kis időre. A másnapra jósolt eső hamarabb odaért, elkapott a zápor. Felvettük az esőkabátokat, úgy mentünk tovább, de annyira esett, hogy egy híd alatt várnunk kellett egy ideig. Aztán tovább tekertünk. Még 2 km volt az autóig, amikor Edit leszállt a bicikliről, elfáradt, nehéz volt hajtani. Észrevette, hogy a hátsó kerékben csökkent a nyomás. Szerelni már nem volt érdemes, a hátralévő szakaszon maradt a séta. Nehezen értünk oda az autóhoz. Mire felraktuk a bicikliket, majdnem este 9 óra volt, már szürkült. Időben hosszabb lett a túra, mint gondoltuk, de nagyon szép volt.

2013.08.13.
Az előző napi nagy túra után és a várható rosszabb időjárás miatt könnyebb napot terveztünk. Szerelni is kellett, kicseréltük a belsőt. Mire indultunk volna, eleredt az eső. Ezért a hibás belsőt is megjavítottuk délelőtt, és elmentünk vásárolni. Csak délután indultunk el Strobl – St. Gilgen irányába és vissza. St. Gilgen nagyon hangulatos. Strobl közelében két érdekesség is van: egy mocsaras résznél fakilátó, illetve egy tó menti gyalogos panorámaútvonal, aminek csak az elejét láttuk, mert kerékpárral nem szabad arra menni. Ez a kerékpártúra rövid (egy irányba kb. 15 km), de változatos, helyenként murvás. St. Wolfgangba visszatérve még maradt időnk, és a nap is kisütött. Ezért továbbmentünk a másik irányba, Ried és Falkenstein felé. Onnan nagyon szép a kilátás St. Wolfgangra, közben a tavon fúvósok zenéltek egy csónakban. Visszafelé megnéztük azt is, meddig lehet aszfalton menni a Falkenstein kápolnához, és honnan van földút.

2013.08.14.
St. Wolfgang – Radau – Pfandl - Bad Ischl – Weissenbach – Unterach – (Schafling) – St. Gilgen – Strobl – St Wolfgang (kb. 70 km, kb. 8 óra)
Ennek a túrának az az érdekessége, hogy több tavat érint. Sikerült jól megválasztani a körüljárás irányát.
A korábbi tapasztalatok alapján a St. Wolfgang – Bad Ischl kötelező szakaszt a kerékpárutat elhagyva, Radau felől tettük meg. Szebb, és gyorsabb, mint a kerékpárút. Pfandl településen harmadszorra jártunk, most már észrevettük a kerékpáros jelzést, a tűzoltó szertárnál kell balra menni. Elkerülhetjük a forgalmas bevezető szakaszt, és ugyanoda visz, a kis hídhoz, a folyócska túloldala felől. Onnan már ismertük az utat befelé, ahol könnyen megtaláltuk Gmunden felé az utat. A városból kifelé menet a kerékpárút az autóút és a folyó között, itt is szinte a víz felett vezet. Mitterweissenbachnál elhagytuk a kerékpárutat, Weissenbach felé. Egy rövid, erős emelkedő után kb. 7 km hosszan többnyire felfelé kellett menni, de maga az út kényelmes volt. A tetőpontnál pihenőhely van, ott mi is nézelődtünk egy kicsit. Onnan lejt az út, de Weissenbach előtt 4 km-re murvás szakasz kezdődik. Azon jobb lefelé menni, mint felfelé, ezért is jobb ez az irány.
Weissenbach mellett balra fordultunk az Attersee partján. Unterach központjában a kikötőnél pihentünk, ettünk, nagyon szép volt a tó. Kicsit vissza kellett jönni, hogy tovább mehessünk Schafling felé.
Rövid összekötő szakasz után máris a Mondsee mellett voltunk. Közel van egymáshoz a két tó, mégis egész más a színük és a környező táj. Hamarosan a kerékpárosoknak és futóknak épített külön hosszú alagút bejáratához értünk. Nemsokára St. Gilgen felé fordultunk. Itt jött a rövid meredek emelkedő. Ennek is meglett a teteje, onnan már gurulhattunk St. Gilgen-be. Ott kicsit nézelődtünk, pihentünk, aztán a már ismert úton mentünk vissza St. Wolfgangba.

2013.08.15.
Az utolsó teljes nap, ezt a napot a szálláshoz közelebbi érdekességekre szántuk. Délelőtt a Schwarzensee-hez mentünk biciklivel. Rövid, erős emelkedőn kell menni a tóhoz, ahol parkoló, étterem van, és több gyalogút is indul. A tavat körbejárni is inkább gyalog lehet. Visszafelé gyorsan legurultunk, félnapos program volt.
Délután elsétáltunk a Dittelbach vízeséshez. Egy hirtelen ötlettel úgy döntöttünk, megyünk tovább gyalog a Falkenstein kápolnához. A Hupfmühle-nél egy gyakorlottnak látszó túrázó útbaigazított, és elmondta, hogy ott lehet a legjobb almásrétest kapni. Közben többször láttuk a híres, gőzmozdony hajtotta fogaskerekűt.
A kápolna, mint annyi más célpontunk, kicsit messzebb és kicsit feljebb volt, mint gondoltuk. De érdemes volt elmenni a sziklafal oldalába épített templomig. Hegyi kerékpárral is megközelíthető, és minden bizonnyal tovább lehet menni és bezárni a kört St. Gilgenig, de ezeket nem próbáltuk.
Visszafelé a Hupfmühle-nél éppen délutáni szünet volt. Minden asztalon kint volt a foglalt tábla estére, de rétessel kiszolgáltak. Tényleg nem ettünk még ilyen finom almás és túrós rétest.

2013.08.16.
A hazautazás napja. Más úton, Gmunden felé mentünk az autóval, ott megálltunk körülnézni. Megnéztük a tóra épített kastélyt és sétáltunk a városban. A kerámiamúzeumnál úgy döntöttünk, ha már addig úgysem mentünk be sehová, most kivételt teszünk. Ez meg, meglepetésre, ingyenes volt. Több vonulat mentén mutatja be a kerámiákat, az egyik a WC története. Egy rövid vásárlás után elindultunk a hazaútra.

*****************
Még néhány technikai megjegyzés: St. Wolfgang kb. 7 óra autóval, 550 km, alig több, mint egy tank benzin. Szálláslehetőség nagyon sok van, de időben kell foglalni. Mi halogattuk a foglalást. Mire lenyomtuk a gombot, szinte az egész régióban egy lehetőségünk maradt. Helyes kis szoba erkéllyel, kilátással, fürdőszobával, reggelivel. Turistaszálló, kemping is több van a környéken. Ezúttal nem kerestük fel a turistákat vonzó helyeket, de minden fajtából van itt is. Járműmúzeumok, vadaspark, sóbánya, barlang, múzeumok, ezeket is fel lehet fűzni a túrákra.
Ha valakinek erős tériszonya van, gondok lehetnek a hallstatti tó függőhídjánál (ez forgalmasabb úton kikerülhető a tó másik oldalán) és Bad Ischl után a folyó felett.
Két ingyenes navigációs térképet használtam. Az egyik egy túrázós GPS-re töltött német szabadidőtérkép Ausztriáról, a másik egy okostelefonra töltött ingyenes offline alkalmazás. Autópályán a telefon volt jobb, a szállás megközelítésében érdekes módon a másik. Kerékpáron szinte csak a túrázós GPS-t használtam, gyalog egyformán használható volt mindkettő.

B.Laci