A szárnyas lélek látta a gondolatokat, hogy mindenik az érdemeit fontolgatja. A szeme a gyáros kabátjára szegeződött.
A gyáros nézi a kabátját, hogy talán félre van gombolva? Akkor látja, hogy bankótól domborodnak a zsebei, - még ki is fityeg néhol a bankó. Ijedten takarja a tenyerével és elhuzódik, elmulik onnan.
A szárnyas lélek már akkor a püspök botjára néz.
A püspök hökkenve látja, hogy a pásztorboton rozsdafoltok éktelenkednek. Dörzsöli nagysebten a palástja csücskével. De nem tisztul az attól. Egyszercsak az sincs ott.
A szárnyas lélek már a király fejére bámul.
A király nyugtalanná válik: leveszi a koronáját, hogy tán fordítva van a fején? Akkor látja, hogy nagy vércseppek vöröslenek rajta.